kapszaicin

... Tovább »

  Kifújt lehelet köddé dermed Gondola-füstben a gondolat Elrendelt az épp múló perced, Jövővé válik, korom tapad A kémény háza újraágyaz.     Az éppen múló másodperced Hernyóból módosult pillangó Fény, láthatatlanba hatoló Színes ceruza, mint az ember Szíve nevez, szeme rajzoló.     Papírnak a toll hegye, Mint bőrnek a horzsolás Tinta szavak ereje… Tovább »

    Kis gyermek ragyogó szemekkel ébred minden reggel, nem számít csak a boldogságra, beleszeretve a napokba pillanatokra karcolja kacaját a kora.   Kortalan emlékképek mosolyában elmereng a távolodó robot. Közeledő felhők takarásában kicsavarja a felmosórongyot. Ki érzi át bőrén a csapadékot.   Attól inkább fut mindenki nehogy benne ázzon, az idő kevés meg is… Tovább »

  Apró kanyarban várt fordulat Emlékkanyaróban fojtogat. Látnám agyam labirintusát Boldogságának féregfogát, Szabad madaram táplálékát.  /írta: kapszaicin/    ... Tovább »

  Gyűrött rongyok tengerét Simító ráncvasaló Ringató.   Gyűrött rongyok óceánját Simító ráncvasaló Hullámhajó.  /írta: kapszaicin/    ... Tovább »

  Behunytam e világot, érintsen. Virágom levélsziromban  öntözze.   Világom tavaszán, születésem. Nyíljon tulipán rózsaszínben.    ... Tovább »

... Tovább »